Fõ tartalom

 

A lakógyűlést leggyakrabban a házkezelő szokta összehívni, s erről a megszokott formában időben tájékoztatnia kell mindenkit. Indokolt esetben a lakástulajdonosok negyede is kérheti a gyűlés összehívását, s az erre vonatkozó kérelem kézhez vételétől számított 15 napon belül a házkezelőnek kötelessége összehívni a gyűlést. Amennyiben a házkezelő ezt mégsem hajlandó megtenni, a lakók átvehetik a kezdeményezést.

A gyűlés összehívásáról szóló közleménynek tartalmaznia kell a programot is.

A lakástulajdonosok vagy az őket helyettesítő, felhatalmazással rendelkező személyek a jelenléti íven aláírásukkal igazolják jelenlétüket.

Lakásokként egy-egy szavazat jár, függetlenül attól, hányan használják a lakást vagy nem lakás célú helyiséget. A tulajdonosok csak egy-egy szavazattal rendelkeznek: ahány ingatlan, annyi voks. Ha egy ingatlannak több tulajdonosa van (például egy házaspár), akkor is csak egy szavazattal rendelkeznek.

A gyűlés kezdetén meg kell mutatni a részvételre és szavazásra való esetleges felhatalmazást. A dokumentumot érdemes fénymásolni, egy példányt a jelenléti ívhez kell csatolni.

A gyűlést a házkezelő nyitja meg és vezeti.

A gyűlés határozatképes, ha megjelent a tulajdonosoknak vagy képviselőiknek legalább a kétarmada. Ha egy órán belül sem jelenik meg ennyi lakó, akkor a döntésekhez a jelenlévők többségének a beleegyezése is elég. Ez alól kivételt képeznek olyan határozatok, melyeket törvényből kifolyólag csak minősített többséggel lehet elfogadni (például árverés, hitelfelvétel, építési munkálatokról stb. van szó).

 

A lakógyűlésről a házkezelők jegyzőkönyvet kell készítenie, mely a következőket tartalmazza:

  • a gyűlés pontos dátuma, időpontja, helyszíne,
  • a jelenlévők száma,
  • az egyes határozatok pontos szövege, valamint, hogy hogy elfogadták-e,
  • a gyűlésen elhangzott javaslatokról zajlott szavazások részletes eredménye,
  • összegezni kell az elutasított indítványokat, észrevételeket, az egyes kérdésekről zajlott vitát,
  • mellékletek, például: a lakógyűlés összehívásáról szóló közlemény és meghívó, a lakástulajdonosok időszerű listája, jelenléti ív, meghatalmazások, az egyes programpontokkal összefüggő alapanyagok, dokumentumok stb.

 

A szavazás eredményéről az tájékoztat, aki a gyűlést összehívta – rendszerint a házkezelő. Egyrészt azonnal a szavazás után közli az eredményt, másrészt 5 munkanapon belül kifüggeszti a házban megszokott helyen.

A házkezelő vagy a tulajdonosok negyedének a kérésére írásos szavazást is elrendelhetnek. Ha a lakók kérik, a házkezelőnek erről 15 napon belül tájékoztatnia kell a többieket. Legkevesebb 7 nappal az írásos voksolás előtt a lakókat előre tájékoztatni kell a kérdésekről, melyekről véleményt kell nyilvánítaniuk, ezenkívül a szavazás pontos időpontját és helyét is előre tudatni kell. Az írásos voksolás azt jelenti, hogy a vitatott kérdést tartalmazó szavazólapot a tulajdonos aláírja. A voksolás befejezésétől számított 5 napon belül közzé kell tenni az eredményt vagy a lakóházban elhelyezett hirdetőtáblán, vagy a lakók postaládájába dobott levélben. Az eredménytelen írásos szavazásról a lakógyűlésen vitát kell nyitni.

 

Általános rendelkezések

 

A rendelet hatálya kiterjed minden lakó és vegyes rendeltetésű (lakás és nem lakás céljára szolgáló) épületre, valamint minden személyre (tulajdonos, bérlő, családtag, látogató), aki bármilyen jogcímen, akár állandóan, vagy ideiglenesen tartózkodik ezen épületekben, és a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosára, bérlőjére, használójára.

A lakóépületeket, annak helyiségeit, a közös használatra szolgáló területeket, helyiségeket és azok tartozékait, valamint ezekben más szolgáltató által elhelyezett, illetve üzemeltett berendezéseket, a hivatkozott jogszabályok, valamint jelen rendelet szabályainak megfelelően kell használni.

Tilos minden olyan használat, amely másokat jogaik gyakorlásában zavar, vagy akadályoz és általában ellentétes a rendeltetésszerű használattal.

 

A lakóépület használatának részletes szabályai

 

1) A lakó köteles:

a) a lakást, lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetés szerűen használni,

b) jogszabály vagy megállapodás alapján az őt terhelő karbantartási, felújítási, pótlási stb. munkákat elvégezni, és köteles tűrni az olyan jellegű munkák elvégzését, amelyek a lakóközösség érdekét szolgálják,

c) a magatartása vagy mulasztása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, vagy a kár megterítéséről gondoskodni,

d) a lakásban továbbá az épület közös használatú helyiségeiben az épület állagát veszélyeztető tevékenység végzéséhez a kezelő szervezet és az illetékes hatóságok engedélyét beszerezni,

e) a lakásban és a közös használatú helyiségben és területen tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely másoknak zavaró módon zajt, bűzt, füstöt, port, vagy egyéb más zavaró hatást okoz,

f) bármilyen saját célú energia felhasználó berendezés közös helyiségben történő használata esetén az épület kezelőjének előzetes hozzájárulását beszerezni, s ennek költségét megfizetni.

2) Az épületben lévő nem lakás célú helyiség tulajdonosa – eltérő megállapodás hiányában – a tevékenysége során keletkező hulladékot, göngyöleget köteles a saját gyűjtőedényében elhelyezni, vagy naponta elszállítani.

3) Gépjárművekkel az épület udvarán indokolatlanul, a gépjármű rendeltetésszerű használatával össze nem egyeztethetően zajt okozni tilos. Javítási munka, üzemanyagtöltés, olajcsere, festés, fényezés a tárolóhelyeken (parkolóban) nem végezhető.

 

Tűzvédelmi előírások

 

Az épületben, illetőleg helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.

A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére.

Az építményben, helyiségben, a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő – és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.

 

A háztartási, takarítási munkák végzése

 

Felújítás esetén a felújítással kapcsolatban keletkező szennyeződést, hulladékot, törmeléket a felújítást végző lakó a közös használatú területekről köteles naponta feltakarítani, illetve, eltávolítani.

A háztartási és takarítási munkákat úgy kell végezni, hogy az másokat ne zavarjon – csak a kijelölt helyen szabad. A tisztítás, porolás stb. befejezése után a keletkezett szennyeződést, hulladékot el kell távolítani.

Az épületből ablakon keresztül portörlő ruhát kirázni tilos. A porszívó zsákját csak a hulladéktárolóba szabad üríteni. Az épületből nyílászáron keresztül folyadékot kiönteni, hulladékot, dohánycsikket, vagy egyéb tárgyat kidobni tilos.

Szőnyeget, matracot, lábtörlőt, vagy más hasonló funkcióval rendelkező tárgyat erkélyen, loggián, lépcsőházak függőfolyosóján, korlátjain porolni, leseperni, kirázni, továbbá szemetet folyosóra, lépcsőházra, udvarra kiseperni tilos. Erkélyen, loggián csak úgy szabad takarítani, hogy vízlefolyás, szeméthullás ne keletkezzen.

A lakásban vízhasználattal járó tevékenységet úgy szabad végezni, hogy más helyiségben átázás ne keletkezzék. A lakó másik lakás eláztatásáért – ha az mulasztásával összefüggésbe hozható – a polgári jog szabályai szerint is felelősséggel tartozik.

A háztartási hulladékot az e célra biztosított hulladéktárolóba kell kiüríteni.

A nem háztartási hulladékok (elhasznált berendezések, bútorok, nagyobb tárgyak) az épület közös használatú helyiségeiben, területein nem tárolhatók, azok elszállításáról a lakó köteles haladéktalanul gondoskodni.

A rovar- és rágcsáló irtást a közös helyiségekben az ingatlankezelő végzi, a lakásokban az irtás a lakó kötelessége. Nagymértékű rovarfertőzés megszüntetése érdekében a lakó a lakásban, az ahhoz tartozó helyiségekben köteles elvégezni a rovarmentesítési munkálatokat, illetőleg az illetékes közegészségügyi és járványügyi hatóság kötelezése alapján köteles azt eltűrni.

 

A lakóházak csendjének biztosítása

 

A lakónak a nap minden szakaszában, de különösen este 22.00 óra és reggel 6.00 óra között tartózkodnia kell minden olyan erős zajt okozó tevékenységtől (különösen hangos rádió, televíziókészülék, zajos éneklés, kiabálás, kopácsolás, háztartási gépek, zenelejátszó nagy hangerővel történő működtetése), mely a lakótársak nyugalmát zavarja.

Zajjal járó építési, szerelési munka végzése:
- munkanapokon: 8.00 – 18.00 óra
- szombaton: 9.00 – 16.00 óra között engedélyezett.

Nagyobb felújítási, építési, szerelési munka megkezdése előtt a tulajdonosok kötelesek a szomszédokat – ideértve a lakás alatt és fölött elhelyezkedő lakások lakóit is – tájékoztatni a munkálatok várható időtartamáról.

 

A városkép védelme

 

Virágot, dísznövényt ablakban, erkélyen, folyosókon, ezek védőkorlátjain, mellvédjén csak biztosságosán rögzített és időtálló anyagból készített edényben, tartóban szabad elhelyezni, az öntözővíz lefolyását megakadályozó módon.

 

Állattartás


A lakóépületekben, lakásokban állatot a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet tartani.

Állatot tartani, etetni úgy lehet, hogy az mások lakásának erkélyét, ablakpárkányát, vagy az épület közös használatra szolgáló területeit, helyiségeit ne szennyezze.

A közös használatú területeken és helyiségekben állat által okozott szennyeződés eltávolításáról az állat tulajdonosa, illetve a felügyeletével megbízott személy haladéktalanul köteles gondoskodni.

 

 

A saját leváltása tárgyában döntő közgyűlést a közös képviselő hívja össze.

Ezt a gyűlést az összes tulajdoni hányad egynegyedével rendelkező tulajdonostársaknak a napirend és az ok megjelölésével, írásban kell kérniük. Ha a közös képviselő nem akceptálja a kérést, és előre látva vesztét azt 15 napon belül nem teljesíti, a közgyűlést az összehívást eredetileg kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy összehívhatja.

A közgyűlésen egyszerű szavazattöbbséggel születhet határozat a közös képviselő felmentéséről - ehhez az összes tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostársaknak kell jelen lenniük.

A távozása után természetesen újat kell választani, ezt is a közgyűlés teheti meg a jelenlévő tulajdoni hányad egyszerű többségével.

Ha változik a képviselő, akkor írásbeli nyilatkozatot kell adnia a közösköltség-tartozásról és ezt át kell adni az új közös képviselőnek.

Az is egyértelműen kimondatott, hogy felmentése esetén köteles az új közös képviselő részére 30 napon belül jegyzőkönyvben átadni a társasház iratait és teljességi nyilatkozatot tenni.

A menüpont tartalma feltöltés alatt. Kérjük tekintse meg a szlovák menüpontot.